Kezdőlap Miért a helyit? Hogyan készült? Ki lehet tag? Katalógusaink Termelőink Partnereink Eseménynaptár Vendégkönyv Galéria, videotár Rólunk írták

Tanulmányút Erdélyben

Sikeresen, élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva teljesítette a Pannon Helyi Termék Klaszter csapata második tanulmányútját. A tavalyi olaszországi utat követően 2013-ban Erdély volt az úticél.

A tanulmányút „kormányosa” ezúttal is a PÍTTRAVEL,

azaz Varga Péter volt, aki az itáliainál rázósabb utat vázolt fel már az induláskor, és ezt-mint kiderült- valójában szó szerint értette.

Az országhatár másik oldalán járva a „rázós” körutat Nagyvárad érintésével kezdtük, ahol felvettük Horváth Zoltánt a Hangya Szövetkezetnek és a Kolozsvári Egyetem Környezettudományi tanszékének a vezetőjét, akiről immár elmondhattuk, hogy a mi vezetőnk is egyben.

Szerencsére Birkás István hozott „hazai ízeket” kisimítani a bukkanókat. És persze az oszkói borokat sem „csak” ajándékba vittük.

Bihar megyében Nagyvárad után Székelyhíd következett, ahol a Csaba atya /Bőjte Csaba/ által létrehozott gyermekotthont láthattuk, igaz csak kívülről, majd egy százéves pincesort néztünk meg, amely az itteni szabályok szerint nincs műemlékvédelmi oltalom alatt. Ezt követően a szilágysági Sarmaság következett. Itt igazán kedves fogadtatásban volt részünk. „Kontyi bá” /1. kép; alsó sor 3./ és barátai /”tatukák”/ finom székelykáposztával és kolozsvári káposztával vártak, amely bográcsban fortyogva készült és helyi termelők „saját borával” othello, merlot és kékfrankos cuvével valamint királylánykával öblítettük.

Nagypetriben –igaz már éhesek nem voltunk- házi ízeket kóstolhattunk csorba levessel és veteményes ágyon készített sülttel. A reggelit is itt költöttük el. Házisajt, zakuszka (padlizsán, paradicsom, paprika összesütve, összetörve), házikolbász és a vendéglátónk méhei által gyűjtött méz valamint bivalytej volt a menü. A második nap a Tordai Hasadék meglátogatásával indult. A legenda szerint Szent László itt harcolt a kunokkal, amikor üldözni kezdték. Menekülnie kellett királyunknak a túlerővel szemben, de csaknem utolérték, amikor fohászkodni kezdett. Ekkor nyílt szét mögötte a Torockói hegység. Majd tovább vágtatva, megmenekült. Lovának patkója látható még a szikla oldalában. A hegy túloldalán kezdődik Székelyföld. Készültek fotók:

ZOLI

Zoli, Bogi, István na és a Tordai Hasadék...

Székelyudvarhelyen a GÓBÉ termék /Dávid Balázs, Gönczi Balázs/ és a Székelygyümölcs Egyesület /Maár István/ képviselőivel találkoztunk. Megmutatták a GÓBÉ termékek helyi boltját is. Elmondták: Szerintük a mai világ tudatosan szoktat le minket a fenntarthatóságról. El lettünk szakítva a természeti rendszerektől. A „multikulti” világ közel áll az összeomláshoz. Mint mondták a folytonosság alapvető emberi szükséglet. Egyik mondásuk szerint, székelyember azért épít házat, hogy aztán hozzátoldjon.

Góbé termék bolt

Dávid Balázs, a háttérben Horváth Zoltán

Eszmecsere Dávid Balázzsal és kollégáival

Harmadik nap látogatást tettünk Gyergyószentmiklóson az Agrocaritasnál. Megszívlelendő lehet az a mondat, amit itt halottunk. Szerintük egyedül a paraszt kezében van a jövő. Mindenki más tőle függ. Czimbalmos Tivadar sok ilyen bölcsességet mondott még. Szerinte az autonómia kivívásának módja, ha minden magyar család négy gyermeket nevel fel. Ő egyébként „kolléga”. Nemrég filmet készített „Az Őshaza” címmel. Érdemes megnézni! Bányász József szerint ragaszkodnunk kell a katolikus alapelvekhez. A valós társadalmi felelősségvállalás a bencés elvek és a tudatos organikus gazdálkodás összetartozó, életbetartó elvek. Ők nem csak termelnek, számos képzést is tartanak fiataloknak.

Bányász József

Bányász József a helyi sajtról

„Mi lesz, ha összeomlik a pénzrendszer? Fel vagy készülve rá? "

Czimbalmos Tivadar

A tartalmas látogatás után a Békás szoros és a Gyilkos tó következett. Borszéken a borvízet iszogattuk, aztán Csíksomlyónál csodálhattuk meg a lenyugvó napot, majd a búcsú helyszínén a szabadtéri Makovecz oltárnál a székely és a magyar nemzeti himnuszt énekelve zártuk a kulturális programot.

Csíksomlyónál csodálhattuk meg a lenyugvó napot...

A negyedik nap a Szent Anna tónál indult, de-habár kellemes hőmérsékletű volt, - nem mártóztunk meg benne. Pedig egész úton itt szokatlannak mondott hosszú, meleg napokat éltünk át. Szejkefürdőn a székelykapusort csodálhattuk meg és pózolhattunk a kapuk tövében. Csíksomlyón a Mária kegytemplomba tértünk be. Farakaslakán Tamási áron sírjánál, a Trianoni emlékműnél időztünk. Korondon helyi termékeket nézhettünk meg. A hagyományos népviseleti ruhák, gyöngyök, kerámiák boltjában szívesen láttak minket vendégül és vásároltunk is. Torockó volt a következő állomás, ahol a helyi építészet remekeit és a Székelykő hegyét néztük meg, és bár itt kétszer kel fel a Nap, de (legalábbis a sziklák miatt így látszik) csak egyszer nyugszik le. Mi pont ezt láttuk. Ez nem volt más, mint máshol. Ám a házak, az itt élők, a velük való találkozás-nekem személy szerint- nagy élmény volt. Megtudtam az itteni kocsmárostól, akit Balogh Szabolcsnak hívnak, hogy Jókai Mór is vendégeskedett a faluban és számos titkot rejt az itteni vidék. Beszélgetésünket követően megajándékozott az általa írt könyvvel is. Magyarlónán aludtunk egy bőséges vacsora után.

Az ötödik napon megnéztük Kolozsvárt. A nemzeti válogatottunk egyik legjobbjának Vass Ádám labdarúgócsapatának a CFR Clujnak a stadionját láttuk kívülről, amely ugyebár Ádám szavaival élve egy „magyar csapat”. Ezt követően megnéztük Mátyás Király szülőházát, lovas szobrát, a Szent Mihály templomot. Meglátogattuk a helyi temetőben nyugvó magyarok sírját. Többek között Dzsida Jenő és Reményik Sándorét. A kolozsvári látogatás után Királyhágót érintve kisebb megállókat közbeiktatva 660 kilométert megtéve érkeztünk 9 óra utazást követően Szombathelyre a Horváth Boldizsár Körúthoz.

Amikor kiszálltam a buszból összegzésképpen Czimbalmos Tivadar szavai jutottak eszembe. „Mi lesz, ha összeomlik a pénzrendszer? Fel vagy készülve rá? El tudod látni magad? Ha szorul a hurok a kapcsolatok erősödnek.” - Nem biztos, hogy az elsőre megdöbbentő mondatoktól meg kell ijednünk. Inkább-azt gondolom- elé kell menni a dolgoknak. És, ahogy most tettük is, barátokat, baráti kapcsolatokat kell teremtenünk. Erdélyben barátokat találtunk. Egy sor kulturális kapcsolat már el is indult az út óta, és mind bízunk benne, hogy egymásért tehetünk, ahogy Vass Ádám is tesz nap, mint nap egy magyar csapatban….

(Murai Szabolcs)

Hírlevél